Krónika – A Keletrómai Birodalom 379 És 548 Közötti Története

Leírás

Marcellinus latin nyelven alkotó, keresztény történetíró konstantinápolyi szenátor volt, de ami még fontosabb, egyben Iustinianus császár (uralk. 527–565) fontos udvari embere is. Krónikája 379-től 548-ig mutatja be a Keletrómai Birodalom politika-, had-, társadalom- és egyháztörténetét. A leggyakrabban idézett szöveghelye a Nyugatrómai Birodalom 476. évi bukásáról beszámoló részlet, azonban a 169 év történetét összefoglaló mű emellett is számos érdekességet hagyományoz az utókorra, és a késő ókor, a korai középkor, a hun és a bolgár történelem, a germanisztika, az egyháztörténet, a római numizmatika, valamint a magyar őstörténet iránt érdeklődők számára is ajánlott olvasmány, hiszen a magyar fordításban itt közölt mű, valamint a hozzá írt nagyszabású történeti kommentár részletesen bemutatja a korszak legtehetségesebb római hadvezéreinek, Flavius Stilichónak, Flavius Aetiusnak, Sabinianus Magnusnak és Flavius Belisariusnak a különböző barbár népekkel vívott harcait, Attila hun nagykirály 447. évi, Keletrómai Birodalom elleni legendás hadjáratát, a bolgár lovas íjászok legkorábbi balkáni portyáit, Anastasius császár 498. évi, korszakhatárnak tekinthető pénzügyi reformját, a különféle eretnek keresztény irányzatok (ariánusok, monofiziták) elleni, nemegyszer vérontásba torkolló dogmatikai küzdelmeket, valamint a „szkíta” Vitalianus ellencsászár Konstantinápoly elleni felkelését. Az utóbbi eseménysorozat egyik összecsapása ráadásul a középkori magyar forrásokban, Kézai Simon Gestájában és a Képes Krónikában is szerepel: a Csaba királyfi és Aladár közötti ütközet valójában annak a rendkívül véres, 60 ezer halottat követelő összecsapásnak a leírása, amelyet 515-ben a hun-bolgár származású keletrómai trónkövetelő, Vitalianus, valamint az ugyancsak hun-bolgár származású keletrómai hadvezér, Alathar vívtak egymással Thrákiában. A Marcellinus comes-féle Krónika az „antik középkornak” is nevezett késő ókor esszenciáját hordozza magában, és a mű segíthet bennünket annak megértésében is, hogyan alakult át a klasszikus római világ a középkori Bizánccá.