A média a nyilvánosság meghatározó közege: a többnemzetiségű régiókban a nyomtatott és elektronikus sajtó nyelvi képe ugyanúgy tükrözi a nyelvek státuszát, mint az utcákon, tereken, hivatalokban, oktatási intézményekben, gazdasági és kereskedelmi egységekben megjelenő nyelvhasználat. A sajtótermékek két- vagy többnyelvűsége, ezen belül az egyes nyelvek elhelyezkedése és aránya jelentéssel bír: megmutatkozik bennük a nyelvek társadalmi szerepe, presztízsé és a kisebbségi nyelvek láthatósága. A nyelvi tájkép így a kisebbség és többség közötti hatalmi, illetve alá- és fölérendeltségi viszonyokat is megjeleníti. A kötet a többnyelvűség és a nyelvi tájkép sajátosságait mutatja be az erdélyi magyar napilapokban egy olyan korszakban, amely hosszú távon meghatározta az erdélyi magyar közösségek nyelvhasználatának alakulását.