Leírás
Toma késő-Ratkó-gyerek. A hirtelen zajokra érzékenyebb a szokottnál, vágyai egyszerűek: szeretni és szeretve lenni. Főként Anyu és Apu által. Az ötveneshatvanas évek Magyarországa azonban nem kedvez az efféle magánambícióknak.1956 őszén Apu a Néphadsereg Művészegyüttesének tagjaként különvonaton Kínába utazik Anyu magára marad a csecsemőjével Pesten, és előáll egy sor frivol, saját kontextusán túlmutató helyzet. Az Együttes a testvéri Kínai Népköztársaságban élte át ötvenhat-ot, ismereteket egyetlen a vendéglátók gondatlanságából kifolyólag a vendégművészek keze ügyébe került rádión keresztül szerezve. A frenetikusan sikeres turnét az Együttes feloszlatása és a kor sajátos szokásaihoz híven fegyelmi eljárás követte kirúgás, plusz szilencium, plusz kilakoltatás volt a hangadók, így Apu kollektív büntetése.A Hát ez ilyen a kis Váci utca és a nagy Kína között játszódó, olvasmányos traumaregény és ironikus mikrohistória az elmúlt hetven évből. Az ajtóban Jóska áll, kedves kolléga a táncegyüttesből, arcán az örök elégedettség fényeskedik. Kitört! Kitört! Mi tört ki? A forradalom! Pesten! Rendkívüli csapatgyűlés kettőkor az étteremben! Honnan a fenéből tudjátok? Apu, az örök kételkedő fölteszi a kínos kérdést. Mégiscsak a felvilágosodás gyermeke, a kételkedés elkötelezett híve, aki ragaszkodik a tapasztalati bizonyítékokhoz. Hátha sikerül hibát találnia az elméletben, és akkor nyugodtan visszamehet aludni. Bemondta a rádió! A BBC!

