5/5 
Leírás
A második világháborút követő másfél évben tömeges erőszakhullám söpört végig a magyar vidéken. A Kunmadarason, Miskolcon, Ózdon, Békéscsabán vagy Szegváron kirobbant tüntetések ismét erőszak áldozataivá tették a holokausztot túlélő zsidó közösségeket, és szorosan összefüggtek a háború utáni politikai és társadalmi küzdelem eseményeivel. A könyv első ízben mutatja be a népítéletek, tüntetések és pogromok történetét a politikai rendőrség és a megyei levéltárak jórészt ismeretlen dokumentumai alapján. Az új források bevonása révén a szerző új kérdéseket tesz fel: bemutatja az elkövetők eddig jobbára feltáratlan társadalmi hátterét, miközben a népi kultúra és képzeletvilág korábban nem vizsgált jelentéseit kutatja. Miért a molnárokat tették felelőssé a kenyér és a gabona hiánya miatt? Hogyan kapcsolódott a testkép a munkavégzés fogalmához, és miként válhatott a testek közti különbségtétel az új állam politikájává? Mi kötötte össze az erőszakos cselekményekben részt vevő tömegeket? Milyen hatással voltak az egymást követő politikai nagygyűlések, demonstrációk és tüntetések az önjáróvá váló, radikális népi politika megvalósítására? Mit örökölt a háború utáni antiszemita képzeletvilág a háborús évek uszító propagandájától?Apor Péter kötete nem csupán 1945-öt és a háború utáni világot igyekszik más nézőpontból szemlélni, de sajátos szerkezete révén egy hagyományostól eltérő történeti elbeszélésmódra is kísérletet tesz.APOR PÉTER az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Történettudományi Intézetének főmunkatársa. Doktori címét 2002-ben szerezte a firenzei Európai Egyetem Intézetben. Fő kutatási területe a 20. század második felének összehasonlító kultúrtörténete Kelet-Közép-Európában, illetve a térség szerepvállalása a nemzetközi folyamatokban. Három gyermek édesapja.
