A Cirkusz Jelvilága

Leírás

Mi a cirkusz? Milyen a magyar cirkusz? Hogyan jelenik meg a színpadon, a filmben, az irodalomban, a nyelvészetben, a szemiotikában, a képzőművészetben vagy éppen a heraldikában? Kötetünk a 24. Semiotica Agriensis konferencia anyagából készült tanulmányok szerkesztett változatát tartalmazza, és új szempontokat kínál a cirkusz kulturális jelentéseinek a megértéséhez: Vezető hely Európában – nemzeti cirkuszművészetünk jelene és jövője (Fekete Péter) • Mi minden a cirkusz? – A cirkusz szemiotikája (Balázs Géza) • A cirkusz az, aminek nevezi magát (Pölcz Ádám) • A cirkusz szemiotikája és az archetípusok (Molnár Csilla – Márfai Molnár László) • Az öt érzékszerv művészete, avagy a multiszenzoros cirkuszi dramatur-giáról (Pál Dániel Levente) • Nevess, ha bírsz, ha mersz, ha tudsz! – A bohóc szemiotikája a 20–21. századi popkultúrában (Tóth M. Zsombor) • Külső és belső mimézis a cirkuszfelfogás változásának tükrében (Pölcz Ádám) • A Fővárosi Nagycirkusz nézőkutatása (Török Katalin) • Konferanszié a tradicionális, valamint az újcirkuszi szerkezetben (Baranyai Vivien Kitti) • A Fővárosi Nagycirkusz lovas címere – szemiotikai és heraldikai elemzés (Kertész Ádám – Szabó Tamás) • Cirkuszábrázolás a kortárs művészetben (Hidvégi Petra – Pilgermayer Henrietta – Tóthfalussy Nóra) • Nevek a cirkusz világában (Már Orsolya) • A légtornászat irodalmi kapcsolatairól (Büky László) • A horrorfilmek porondjának sztárja: a bohóc mint rémfigura (Sípos Anna) • „Ha cirkuszt akarnak, akkor lesz cirkusz!” – A cirkusz reprezentációja Radványi Géza Circus Maximus (1980) című alkotásában (Záhonyi-Ábel Márk) • A cirkusz jelaktusa Angela Carter regényében (Tuba Márta) • Cirkusz és film kapcsolata, avagy a „cirkuszfilmek” filozófiája és pszichológiája (Kocsis László Levente) • Kísérlet egy kőszínházi előadás újragondolására: Zenebohócok (1925) (Rácz Ráhel) • Cirkusz-apokalipszis Federico Fellini Zenekari próba (1979) című filmjében (Deák-Sárosi László) • Cirkusz a színházban – A kaposvári Csiky Gergely Színház előadásainak cirkuszművészeti vonatkozásai az 1970–1980-as években (Szabó Zsófia) • A csend művészetének szemiotikája – Marcel Marceau és Bip (Ortutay Katalin)„A cél és az irány világos: elemelkedni a szórakoztatóipartól, és helyet foglalni a magas művészetek között. Ezt úgy érhetjük el, hogy komolyan vesszük a cirkusz örömét is. Komolyan vesszük a nézői figyelmet, a művészi munka méltóságát, a közösségi tapasztalat erejét, és komolyan vesszük mindazt, amit a cirkusz képes mondani a korról, amelyben élünk, és az emberről, akik vagyunk. Mert a cirkusz a ťnem lehetŤ-ből a ťmégisŤ megteremtésének a művészete.”– részlet Fekete Péter előszavából